fintess
  • Karácsony 2014

  • Mustár

    Mustard seed Image

    A mustárt hatásos afrodiziákumként tartották számon évszázadokon keresztül. Ahogy a római író, Plinius is megírta volt: „Néhány kanál mustár, és a hűvös és lusta nőből eszmei feleség lesz.” Középkori kuruzslók Dániában valóságos vagyont harácsoltak össze mustárból, mentából és gyömbérből kotyvasztott keverékeikkel, melyet buzgó férjek ajándékoztak nejüknek.

    Indiában, sőt Észak-Európában is sokáig úgy gondolták, egy marék szétszórt mustármag távol tartja a háztól a gonosz szellemeket. A Bibliában is az egyik legtöbbet említett növény. Palesztinából Egyiptomba került, ahol a piramisokban is találtak mustármagot. Már az ókori kelet birodalmaiban is mustáros szósszal ették főleg a szárnyas húsokat és természetesen a kolbászt.

    Évszázadokkal ezelőtt az a legenda járta, hogy ha a nő mustármagot szór az esküvői ruhájába, otthon ő fogja viselni a nadrágot a házasság alatt.

    A 12. századtól megtaláljuk Angliában, elterjed Spanyolországban és Portugáliában is. Termesztették embernek, állatnak, sőt olajat is sajtoltak a magokból.

    mustárka

    „Nincs máshol mustár, csak Dijonban van.” – írta büszkén egy 14. századi kanonok. Tény, hogy a burgundi hercegek asztalán is nagy népszerűségre szert tett mustár elválaszthatatlan Dijon városától. Nemcsak íze, hanem emésztést segítő és fertőtlenítő hatása miatt is kedvelt volt. Még a francia király udvarába is rendszeresen küldtek mustáros hordókat. XIV. Lajos sehová sem ment mustárosedénye nélkül, sőt talán az sem ejt foltot hírnevén, ha eláruljuk, öltözködésében is kedvelte a mustárszínt.

    A dijoni mustár előállítása egyre kifinomultabbá vált, 1390-től szabályozták is: bárki, akinél silány minőségű értékesítésre szánt mustárt találtak, kemény büntetésre számíthatott. A mustárkészítés mesterséggé vált, és a készítők kreativitása nyomán sokféle változat született.

    Mustard-006

    A tapasztalt szemű ínyenc ránézésre meg tudja állapítani, milyen mustárt lát az asztalon: a nagyon csípős változat világos, hasonlít a dijonihoz. Az enyhén csípős színe a sárgától a barnáig terjedhet, az édes pedig megkülönböztethető sötét színéről, mivel barna cukrot használnak hozzá.

    Angliában találkozhatunk rendkívül élénksárga mustárral is, ahogy a japánoknak is megvan a saját jellegzetes fajtájuk. Mindkettőre jellemző, hogy gyakran por alakban kapható, elkészítés előtt kell vízzel elkeverni, majd kis pihentetés után használható.

  • Kapor

    kaporka

    Skandináviában halételek elengedhetetlen fűszere, de a távol-keleti konyha is használja. Levelével, virágjával és magjával is ízesítünk. Virágát már a virágkötők is felfedezték. A kapor sokszínű, illatos, sok módon felhasználható növényünk.

    A kapor rengeteg illóolajat tartalmaz, ez adja jellegzetes ízét, de ásványi anyagokban is gazdag, nála többet csak a bazsalikom tartalmaz.

    Őshazája a Földközi-tenger régiója és Nyugat-Ázsia: a Bibliában is említik,adófizetésre is használták, és állítólag óriási értéket képviselt. A kapor édeskés illóolaját a római gladiátorok masszázsolaj készítésre használták, ezzel az erőt adó kencével kenték be testüket. Európában a középkortól terjedt el, ekkor már nemcsak mint fűszernövényt használták, de a belőle készült főzetet bájitalként, boszorkányok ellen is hasznosnak vélték. A kapor szó a németben és angolban dill, mely az angloszaxon „dylle” - álomba ringatkifejezésből eredhet, és valószínűleg nyugtató hatása miatt kapta ezt a nevet.

    kaprosos

    A friss kapor levele a szárítotthoz képest aromásabb, erőteljesebb, ezért ha tehetjük, használjuk így. Hamar fonnyadásnak indul, de vizes konyharuhába tekerve a hűtőben viszonylag sokáig eltarthatjuk, és a fagyasztást is jól viseli. Lehetőleg a főzés végén adjuk az ételhez, hogy se színét, se aromáját ne veszítse el. A kinyílt, sárga kaporvirág segítségével is alkothatunk ízesített olajakat, eceteket. A kapor magja is felhasználható, íze az édesköményhez hasonlít, ezt süthetjükkenyerekbe, tehetjük savanyúságba is, de őrölt kapormagot hurkába is szoktak tenni.

    A friss kaporból készített tea enyhíti a gyomorfájást, csillapítja a bélgörcsöket, és alkalmas a menstruációs fájdalmak enyhítésére is. A magok rágcsálása megszünteti a szájszagot, és már az ókori görögök is használták az ebből készült teát csuklás ellen. Ezt a módszert manapság is sok kismama használja, ha sokat csuklik a babája. A magoknak enyhe nyugtató hatása is van, az ebből készült tea vagy ülőfürdő segíti az alvást is, és nagyon jól használható altesti fájdalmak esetén. (Ülőfürdőhöz 3 evőkanál kapormagot főzzünk 1 liter vízben, majd hagyjuk állni 15 percig. Ezt öntsük a fürdővízbe). Mivel serkenti a tejképződést, a szoptatós kismamák teakeverékébe is szoktak kaprot tenni.

  • Zöldbab

    zöldbab

    Bármennyire is magunkénak érezzük, a zöldbab Amerika ajándéka. A Közép- és Dél-Amerikában őshonos növényt arrafelé már az ókorban háziasították, Európába azonban csak Kolumbusz második útja után jutott.

    A zöldbab termesztése nagy valószínűséggel közel 7000 évvel ezelőtt kezdődött a Tehuacan völgyben, Mexikóban és Callejon de Huaylas-ban Peruban. Kolumbusz 1492 novemberében a naplójában is megemlíti, hogy olyan babra leltek, ami teljesen más, mint a hódítók által eddig ismer babok. Épp ezért magával is hozott ebből az ismeretlen babból egy keveset: 1493-ban a zöldbab megérkezett Spanyolországba.

    saláta bab

    A zöldbab gyűjtőfogalom alá közel 130-féle bab tartozik. Míg Európa számos országában a zöldbabból a zöldhüvelyű változat, a ceruzazbab kedvelt és elterjedt, addig Magyarországon főleg a sárgahüvelyű ikertestvérével, a vajbabbal találkozhatunk a piacokon. De létezik lila színű bab is, Ázsiában pedig népszerűaz akár 50 centisre is megnővő vékony, hosszú spagettibab. Erdélyben paszulynak nevezik a babot.

    Rendkívül egészséges. Számos létfontosságú tápanyag található meg benne,  A-, C-, D-, E-és K-vitaminon kívül riboflavin, niacin, tiamin és folsav található a zöldbabban, az ásványi anyagok széles tárháza mellett. A vason kívül kalcium, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium és cink található benne. A bab még élelmi rostokban, omega-3 zsírsavakban is gazdag. A zöldbab jó hatással van a koleszterinszintre, segít stabilizálni a vércukorszintet, a benne található riboflavinnak köszönhetően még a migrénes rohamokat is enyhíti. Ezenkívül gyulladáscsökkentő hatással bír, és az asztmatikus megbetegedésekre is jótékonyan hat.

    A zöldbabból készíthetünk különféle salátákat, leveseket, főzeléket. A zöldbab kedvelt körete a különféle húsoknak, és nagyon jó rakott, csőben sült ételeket készíthetünk belőle. Nyersen azonban soha ne fogyasszuk, mert számunkra káros anyagokat tartalmaz, ezek csak a hőnek köszönhetően vesztik el hatásukat.

  • Joghurt

    jogesz

    A legenda szerint maga a Jóisten küldte el a joghurt titkos receptjét angyalával Ábrahámnak, aki ennek jótékony hatására százhetvenöt évet élt.

    A 20. század elején Párizsban, a Pasteur Intézetben dolgozó orosz biológus, Ilja Mecsnyikov azt kutatta, hogy a joghurtban található baktériumok miként járulhatnak hozzá az élet meghosszabbításához. Kiindulótézise az volt, hogy a bélben található baktériumok által bomlásnak indult ételmaradékok olyan anyagokat termelnek, amelyek lassanként, belülről „megmérgezik” az embert. Ugyanakkor emlékezett rá, hogy szülőhazájában, a kaukázusi hegyekben élő pásztorok igencsak sokáig éltek. Az ottaniak szerint a joghurtban található élő baktériumoknak köszönhetően. Mecsnyikovnak sikerült bebizonyítania, hogy a joghurt rendszeres fogyasztása hasznos az emberi szervezet számára: ezek a „jó” baktériumok megakadályozzák a bélben mérgező anyagokat gyártó „rossz” baktériumok elszaporodását. Ezért a munkájáért 1908-ban Nobel-díjjal tüntették ki.

    joghurt

    Minden joghurt kitűnő protein-, kalcium- és B2-vitamin-forrás. Ezeken kívül sok vitamint és többfajta ásványi sót is rejt, ugyanakkor viszonylag kevés kalóriát tartalmaz. Azok a savanyú tejtermékek, melyekben élő joghurtkultúra is van, további előnyökkel szolgálják egészségünket. Így a legújabb kutatások szerint a joghurtfogyasztás csökkenti egyes betegségek (például a vastagbéldaganat) kialakulásának kockázatát, megszabadítja a szervezetet a mérgező anyagoktól, és egyensúlyban tartja a bélflórát. Ezen kívül erősíti az immunrendszerünket, és csökkenti a vér koleszterinszintjét.

    A felnőtt lakosság körülbelül 75 %-a nehezen emészti meg a tejcukrot, ezért nem fogyaszthat tejet. Joghurtot azonban igen. Az élő kultúra enzimei ugyanis mintegy „előemésztik” a laktózt a szervezet számára. Így a rendszeres joghurtfogyasztás csökkenti a laktóz-intolerancia mértékét. További előnye, hogy felgyorsítja a zsíranyagcserét, és megszabadítja a testet a zsírpárnáktól – ezért fogyókúrákban rendszeresen szerepel.

  • Kukorica

    A kukoricát az inkák termesztették először, Észak-Amerikába is rajtuk keresztül került a kukorica. Kolombusz idejében, amikor a kukorica először került európa kezébe, azt hitték, hogy ez egy gabonafajta. Tengeri búzának és törökbúzának is hívják.

    A kukoricának gyakorlatilag három fajtáját esszük meg: a pattogtatni való kukoricát, a csemege kukoricát és a bébi kukoricát. A többi fajtát elsősorban ipari célokra, szárát és levelét takarmányként, maradékát tüzelőanyagnak használják. A kukorica magja keményítőt tartalmaz, melyet nemcsak a gasztronómiában, de a gyógyszeriparban és kozmetikumok gyártásakor is felhasználnak.

    corn

    A friss, még csuhés kukoricáról felbontás előtt meg lehet mondani, hogy várhatóan milyen állapotban van. A zöld csuhé általában friss kukoricát takar, ezeket vegyük meg!  Ha a szemeket akarjuk alapul venni, karcoljunk meg egyet, ha tejszerű anyag csordul ki: a kukorica friss. A zöldborsóhoz hasonlóan gyorsan elillan a benne lévő cukor, de ha még frissen lefagyasztjuk, hónapok múlva is élvezhetjük a nyárutót idéző édes ízét.

    Nyáron a strandon kihagyhatatlan a friss, főtt csemegekukorica, természetesen kicsit megsózva. Ha otthon készítjük, ne tegyünk a főzővízbe sót, mert ettől megkeményedik a kukorica. Van, aki a főzővízbe a csuhét is beleteszi, a kicsit szárazabb kukorica főzővízébe csempészhetünk egy kis cukrot.

    kukorka

    A bébi kukorica igazi ínyencség. Sós lében eltéve konzervként vagy különféle fagyasztott zöldségkeverékekben találkozhatunk vele. Wok ételekhez vagy salátákhoz is felhasználhatjuk a zsenge, ropogós csöveket.

    A kukorica kalóriatartalma meglehetősen nagy, 350 kcal/100 gramm. Zsírban, szénhidrátban és fehérjében is igen gazdag. Vitaminokat és ásványi sókat is nagy mennyiségben tartalmaz.
    A kukoricát a vese gyógynövényének is hívják. Nagyon sok gyógyító tulajdonsággal bír a kukorciabajusz, mely nem más, mint a növény bibeszára. A kukoricabajuszt szárítják és gyógyteákban használják fel. A kukorica fogyasztása jó hatással van a szív és érrendszeri megbetegedésekre, és még emlékezőtehetségünket is serkenti.

  • Csokoládé

    csokoládé

    A csokoládé egy kakaóbabból készített édesség. Elterjedten vékony lapokban, bonbonként vagy italként lehet fogyasztani. A csokoládé nahuatl indián nevéhez, a xocolatlhoz hasonló hangzású névként került a világ legtöbb nyelvébe, a magyarba is.

    Amerikában az aztékok már jóval az európai hódítók előtt is itták a csokoládét. 1519-ben, amikor a spanyolok a mai Mexikó területére érkeztek, Montezuma xocolatl-lal kínálta Cortést. A maják birodalmában is ismert és fontos volt: a kakaóbabot más dél-amerikai kultúrákhoz hasonlóan fizetőeszközként is használták. A csokoládé Ausztriai Anna királyné, XIII. Lajos francia király feleségeként hozta át a csokoládét Spanyolországból Franciaországba, ekkor került ki először a spanyolok kezei közül.

    A forró csokoládét az 1600-as években kezdték inni szerte Európában, az első csokoládét kínáló londoni vendéglő, a Chocolate House, 1657-ben nyílt meg.

    A csokoládészeletet 1847-ben találták fel. A svájci Nestlé fivérek 1876-ban készítették el először.

    csoki

    Kevesen tudják, hogy a csokoládénak vannak jótékony hatásai is. Csökkenti a szívinfarktus veszélyét, fenilsavat tartalmaz, ami hozzájárul az erek rugalmasságához. Magas a foszfor, kálium és vas tartalma. A foszfor az idegrendszerre van jó hatással, a kálium a vérnyomás kiegyenlítésében játszik fontos szerepet, míg a vas pótlása elengedhetetlen a hölgyek számára, ugyanis vérképző. A csokoládé kevés koleszterint tartalmaz. A benne lévő kakaóvaj ugyanis növényi olaj, ami “jó” zsiradék, és csökkenti a koleszterin szintet. Köztudottan felvidít, javítja az ember kedélyállapotát, mert fokozza az úgynevezett boldogsághormon kiválasztását. Ha valaki kerüli a csokoládé fogyasztását, annak a csoki szagolgatása is jót tesz, már az illata is felvidít.

  • Hortobágyi Palacsinta

    hortobágyi

    A hortobágyi palacsinta az 1958-as 104 híres magyar recept listáján szerepelve vált híressé. Ezt az ételt ugyanis az abban az évben megtartott brüsszeli világkiállításra kreálták. A magyar pavilon konyhája rendkívül népszerű és sikeres volt, habár ez a recept már hamarabb is jelen volt: Kollmanné 1939-es, úriasszonyok számára készült szakácskönyvében (A gyakorlati főzés) szerepel borjúpaprikásos változata: a húst palacsintára rétegezték, a tetejére tejfölt öntöttek, és betették néhány percre a sütőbe. A kiállítás kínálatában olyan fogások szerepeltek, amelyek azóta is úgy élnek a köztudatban, mint tipikusan magyar ételek. Noha – ahogy az a régi szakácskönyvekből, étlapokból, ételsorokból láthatóak – korábban gazdag és változatos fűszerezés jellemezte a magyar konyhát, a korábban még népszerű gyömbért, bazsalikomot, sáfrányt, rozmaringot, kakukkfüvet szinte teljesen kiszorította a só-bors-paprika hármas. A pörköltes, lecsós ízvilág szinte egyeduralkodó lett a magyar konyhákban.

    palika
  • Zabpehely

    zabi

    Az elmúlt években egyre növekedett az érdeklődés a zabpehely, és annak egészségügyi előnyei iránt. Már kis mennyiség fogyasztása is észrevehetően csökkenti a koleszterinszintet, köszönhetően oldható rost tartalmának, valamint segít megelőzni a szívbetegségeket alacson zsírtartalmú étrend mellett. A zabpehely sok sportoló étrendjében is központi szerepet tölt be. Az oldható rosttartalom képes az emésztést lassítani, így stabilizálja a vércukorszintet. Főzése során felszabadulnak a vízoldékony rostok, melyek lehetővé teszik, hogy a glukóz csak lassan jusson a véráramba. Ez a cukorbetegek számára különösen jó hír.

    zabesz

    Tartalmazza a zabszemekben lévő táplálkozási-élettani szempontból fontos alkotóelemeket, fehérjéket, élelmirostokat, természetes vitaminokat és ásványi anyagokat. Gazdag B- és E-vitaminban. Található benne vas, kálium, kalcium, foszfor és magnézium is, növény létére nagy a fehérjetartalma. Regenerálja az idegeket, élénkíti, táplálja az egész idegrendszert. Ajánlott a fogyasztása bőr és emésztési panaszoknál, kimerültség és fokozott stressz esetén. Gyulladásgátló anyagokat tartalmaz, nyugtatja a gyomrot, a beleket. Természetes lúgosító hatásával a szervezet savasodását képes megkötni, megszüntetni. A rák megelőzését is elősegíti. Oldhatatlan rostjai ugyanis csökkentik egyes savak toxicitását. Emellett a benne lévő fitokemikáliák is rákmegelőző hatással bírnak. Teltségérzetet okoz, így a nassolás iránti vágyat segít leküzdeni.

  • Zeller

    zeller2

    Világszerte három változata terjedt el, Magyarországon a gumós változatot termelik. Ennek levele és gumója adja az illatos, aromás édeskésen fanyar ízű fűszert. Kiváló idegerősítő és nemi hormonképző hatása van. Jelentős a mész, és foszfor tartalma, de inkább ízanyagai teszik közkedveltté. Fogyókúrás hatása is számottevő. Csökkenti a vér cukorszintjét.

    zeller

    A népi hiedelmek ezernyi jó tulajdonsággal ruházták föl: úgy tartották, megelőzi a melankóliát, meghatározza a születendő gyermek nemét, jó fogfájásra. Vásárlás esetén a következőkre figyeljünk: a kemény húsú és nehéz zellergumónak kopogtatásra nem szabad kongania. Ha főzésre használjuk, személyenként 30 dkg kell belőle, ha azonban nyersen használjuk fel, 15 dkg is elegendő. A halványító zeller levelei nagyon jó indikátorai a növény frissességének. A külső száraknak húsosnak s nedvdúsnak kell lenniük.